HTML

Hungarian Psycho

Petra Bateman és ami benne van...

Friss topikok

  • András: De van mindig valaki, Aki rád vár, de nagyon, Képes rád várni még A téli hajnalon. Csak álmok, mi... (2008.04.30. 13:40) Félek, minden eltűnik
  • Petra Bateman: Kálmán, köszönöm, hogy megfogalmaztad helyettem, amit gondolok, és nem úgy néz ki, mintha csak az ... (2008.03.18. 10:46) nem félünk
  • Tru: a blaskó ha ilyen primitív módon tiltakozik, kb. az az ő baja. mi a f@t mártírkodik. (2008.03.16. 15:18) tipikus

Címkék

agyal (1) belpol (7) blaskó péter (1) demszky (1) depi (1) ffi nő (1) fletó (3) ünnep (2) vérfagyi (1) vers (4)

Linkblog

Archívum

népszavazunk

2008.03.07. 21:40 Petra Bateman

vasárnap. 3 kérdésről kell döntenünk. igen avagy nem.
a gyerek nem érti, hogy mi ez. el kell magyarázzam.
1. tandíj. kell. nem kell. nyilván nem kell. ez a gyerek érdeke is. hiszen mit tudunk, mi magyarok felmutatni azon kívül, hogy van agyunk, hogy az oktatási rendszerünk, egészen pár évvel ezelőttig, nem volt csapnivaló és szétzilált? semmit. valljuk be. semmi mást.
én is fizetős iskolában diplomáztam. most egy csomó diákhitel terhel. nem kívánom senkinek. de tanulni akartam. diplomát akartam. még ha nem is megyek semmire vele (gondolom én, vagy gondolják mások), bár a szakmám a szakdolgozati témám, tehát csak megérte megcsinálni. abban dolgozom, amit tanultam. de mindezt munka mellett és súlyos pénzekért, amiket nem tudom, hogy mikor fizetek ki.
nem kell tandíj. tanuljon, aki akar. aztán úgyis hullik a férgese. a gazdag kölkök úgyis ott tanulnak, ahol akarnak, annyi pénzért amennyiért csak lehet. hogy nem lesz belőlük Nobel díjas, az is biztos.
de akiből még lehet, az kapja meg a lehetőséget.
2. vizitdíj. kell. nem kell. nyilván nem kell. én eddig se jártam orvoshoz. ezután se szándékozom. egy lábon kihordott influenza némileg megpecsételte az életem, egy fontos érzékszervemet csorbította, amivel már nem lehet mit kezdeni. a szülői házból hozott adottság az életem nagyrészét megpecsételte, ami ellen küzdök, de már ahhoz sem kell orvos. szóval engem nem érint. egyelőre. jelenleg. de akit igen. aki amúgy is fizet. a fizetéséből havonta súlyos összegeket, hogy fenntartsák neki azt a valamit, amit "a nagy magyar egészségügyi rendszer"-ként aposztrofálnak... nos. az miért fizessen mégegyszer? azok az idős emberek, akik egész életükben fizették ezt. aztán most tessék. újabb sarc. hát nem.
3. kórházi napidíj. kell. nem kell. nyilván nem kell. nem sok időt töltöttem kórházban életemben. utoljára két éve, összesen 3 napot. muszáj volt. hálistennek csak annyit kellett. megúsztam. de most ez a napidíj??? azért, hogy széf legyen az ágy mellett?? meg két fajta menü ebédkor? ezért? hogy 10 nap alatt annyi kenyeret adnak étkezésekhez egy betegnek a kórházban, amiből 6 napszámos dőzsölne hetekig a tarlón??? minek??? a műtétekre továbbra sem lesz pénz. új műszerekre továbbra sem lesz pénz. az adminisztráció költsége elvisz mindent.
és ugyebár megint kik jártak jól??? a vizitdíj automatás/szoftveres haverok, meg a széfgyártó haverok. meg a konyhákra nagyüzemi beszállítók. nyilván ők is haverok. valakinek a valakije. mindegyik.
Magyarország Nyrt. itt mindenki szabadon rabolhat. tőlünk.
hát nem. ne tovább. ezért kell vasárnap minden hol az "igen" mellé behúzni az ikszet. gondolkodás nélkül.
a gyerek csak néz. hümmög. az "enyerté" tetszik neki. így kimondva tényleg vicces. de ha belegondolunk, korántsem az..

Szólj hozzá!

Címkék: belpol

A bejegyzés trackback címe:

https://hungarianpsycho.blog.hu/api/trackback/id/tr95370553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása