az embereket az utcán járva. nézem őket. jó, főleg a férfiakat. de végülis mindenkit. napszemüvegem mögül vizslatom a tekinteteket, fürkészem az arcukat.
hova tartanak? honnan jönnek? miért onnan? és miért oda?
boldogok? boldogtalanok? van valakijük?
szoktam nézni a párban járókat is. fiú és lány. kézenfogva. néha szörnyű párosításokat vélek felfedezni. egyszerűen nem tudom, emberek hogy illhetnek össze, mikor nem. legalábbis külsőre nem. vagy nem tudom. ez nyilván hülyeség.
a lányokat is nézem. mint potenciális vetélytársakat. vagy nem vetélytársként nézek rájuk. inkább mint alkalmi szeretőként. hogy milyen lenne ha... milyen lehet ruhátlanul. hogy tudna "szeretni" egy éjszaka erejéig.
láttam ma egy különleges lányt. hatalmas szemei, hosszú szempillái voltak. legalább 23-nak nézett ki, bár szerintem még 18 alatt volt. próbáltam megfejteni a különlegességének mibenlétét. talán a szemei... hiszen engem is az fogott meg elsőre. aztán a törékeny alakja. hosszú haja hanyagul összefogva.
figyelem
2008.03.07. 21:54 Petra Bateman
Szólj hozzá!
Címkék: ffi nő
A bejegyzés trackback címe:
https://hungarianpsycho.blog.hu/api/trackback/id/tr64370575
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.